csütörtök, 23 nov. 2017
 
 
Látnivalók
Siklód skanzen jellegű házai

Az elszigeteltségéből adódóan, a változások hiánya és az elnéptelenedés következtében sikerült megőrizni a falut, amely hűen, szinte skanzenszerűen őrzi az építészeti hagyományaiban a sóvidéki székely építkezés minden elemét, egyedülálló módon a Kárpát-medencében. Siklód épületállománya az erdélyi falvak között is kiemelkedő. A falukép egységes, skanzen jellegű. Az épületek nagy része hagyományos építőanyagokból és technikákkal épült, melyeket a 1970-es évekig használtak. A lakóházak és nyári konyhák között találunk néhány későbbi, a tradicionálistól eltérő anyagú és szerkezetű épületet. Újabb gazdasági épületek nincsenek. A faluképtől jelentősen csupán néhány épület tér el: a kultúrház, és a bolt, illetve néhány, nem a hagyományoknak megfelelően felújított lakóház. A településképet elsősorban meghatározó elemek az épületek, melyek szabálytalanul, a terepalakulatokat és a telkek organikus elrendezését követve helyezkednek el a portákon. A magaslatokról a dús növényzet miatt az épületeknek csupán a teteje látszik, a település teljesen beleolvad környezetébe. A falukép fontos eleme a szabálytalan, zsákutcás, burkolat nélküli úthálózat. Különösen értékes a sok gyümölcsöskert, melyek a lakóterületek között helyezkednek el, ezzel változatosabbá téve a település megjelenését.

Bővebben...
 
Kós Károly által tervezett templom

A falu kialakulásának kezdetéről nincsenek pontos adatok. A mai falu őse valószínű a tatárjárás idején keletkezett. A korai kereszténység emlékét őrzik a ma is használatos helynevek. A Városhely melletti Klastrom, Kápolna-szere, Jézus kiáltó dombja és a Szentegyházas út.
Siklódnak nem volt temploma, Küsmöd volt az „anyaegyháza”. Odajártak át szentmisére a Szentegyházas úton. Küsmöd temploma késő Árpádkori építésű. Az 1500-as évek közepén mindkét falu teljes lakossága a katolikusról áttért a református hitre.

Bővebben...
 
Harangláb 1784

A harangláb l784-ben készült. Erről pontosan tudósít az eszterhéllya (ereszalja) alatti felirat, amely mai olvasat szerint következőképpen hangzik: „Csíkfalvi Csók János volt ennek mestere, ki ezt a tornyot ide helyeztette, egész eklézsia volt a segítségére, dicsőség Istennek, hogy véghezvihette. A mesterembernek segítségére vala az akkori mester, kinek neve Bokor János, és az eklézsia kurátora Bálint Péter uram, aki csináltatta ezerhétszáznyolcvannégyben, kezdte építeni itten ezen helyben dicsőség Istennek.”

Bővebben...
 
Millenniumi és háborús emlékmű

I. és II. Világháborús hősi és a turulmadaras millenniumi emlékmű

A faluközpontban a kultúrotthon, a kocsma, és egy jellegzetes siklódi ház által határolt terület közepén kapott helyett három emlékmű, egy első világháborús és egy második világháborús hősi emlékmű, amely a Magyar hazáért meghalt elesett siklódi áldozatoknak állít emléket.

Bővebben...
 
Siklódi népviselet és szőttesek

Siklód a régi udvarhelyszéki falvak közül ma is az, ahol az ősi népviseletet szeretettel őrzik. A textíliák anyagában történt változás befolyásolja a viselet anyagát, de a régi formákhoz való ragaszkodás még ma is él. A régi szőttesanyagból készült női ruhadarabok anyáról leányra szállva elég szép számmal találhatók. Igen szép háziszőttesanyag volt a „borgoszőttes, ormószőttes és színirejáró”.

A bogos és ormószőttesanyagból készült szoknyáknak szép az esése s a rája alkalmazott gyöngydísz az alak kecsességét emeli.

Bővebben...
 
A "cserepes" tűzhely és tájház

A faluban már csak néhány házban lelhető fel a hagyományos „cserepes” tűzhely. „A cserépből rakott tűzhely „egyik oldalát faragott láb támasztja alá. A négyszögletű cserepeket itt kályhának hívják. E névből arra lehet következtetni, hogy a cserepes a szászok felől érkezett a faluba.

Bővebben...
 
A Siklódi-kő 1025 m és barlang

Tetejéről szép, tiszta időben egész Erdély és a déli-Kárpátok vonulatai látszanak

 

Bővebben...
 
A mondavilág emlékei

Ebben a fejezetben Orbán Balázs, a Székelyföld leírása című, 1868-ban megjelent műben, a Siklóddal kapcsolatos, történetek, mondák, tündérmesék ősi helyek, várak nyomait kutatjuk és mutatjuk meg Önöknek a mai környezetbe belehelyezve.
Továbbá a falusiak hiedelem világában még élő mondákról esik szó, melyek szorosan, és hűen kötődnek a „legnagyobb székely” által feltárt, és leírt mondákhoz.

Bővebben...
 
"Siklód képekben" c. képkiállítás

A 2009-es évben megrendezett VI. falunapok alkalmából a „Siklód képekben” című, 89 darabból álló, Siklódról készült fotó kiállítás várja a kedves vendégeket a siklódi kultúrotthonban. A képkiállítás fotó anyaga, rendszerezése, és keretbe foglalása Ulveczki Csaba, anyaországi bennvalló tulajdonos ajándéka. A képek között a siklódi kötődésű Balázs Dávid fotói is megtalálhatóak.

A kiállítás a helyszínen megtekinthető. A kultúrotthon kulcsa a központban lévő kocsma „bár” tulajdonosánál, Hegyi Mihálynál (falufelelős) található.